A nagybetűs Első bejegyzés.

  Jó, ez nem életem első bejegyzése, így nem az igazi. De nem baj. 

Nos.. Soha nem voltam jó az "első bejegyzés" témában. Ezt nézzétek el nekem :)) 

A lényeg, hogy ezen kicsi blogocska a nyáriszünet kellős közepén végén elkezdett történetemnek, amit még most is írok (máramikor.) a... megtalálhatóhelye, na. 

A drágaság a gépemen csücsül, és ijesztő mennyiség. Ha belegondolok, hogy mennyi időt töltöttem ezzel, és azt az időt mennyi minden hasznos dologra fordíthattam volna.. Nem, dehogy. 

Előre is elnézéseteket kérem a nyálas részekért, és a naaagy csalódásokért. A drága egyetlen főszereplősrácom nem lett egy Edvárdkállen, de őszintén... én örülök. 

Ja, és a drog rossz, értem? Amit itt olvastok, ne próbáljátok ki se otthon, se máshol. Köszii :)) 

Megragadnám az alkalmat, hogy bocsánatot kérjek az esetleges helyesírási hibákért.. Amik igencsak nagy falkába verődve kóborolnak itt összevissza a sztoricskámban.. 

this is the place of advertisment. 

Az a nagy helyzet, hogy az összes ihletadó zenémet, egy raklapnyi ötletet és támogatást, hű karalábéhívő testvírömtől, Szancsukától szermányolok, amiért rettentően hálás vagyok néki. Fogadjátok meg a tanácsom, és szokjatok rá az ő blogocskájára is: Ott az arany, ahol megtalálod! <-- ide vezéreld drága kurzormutatód, és kattints egy gyönyörűt! 

Nos, zárom soraim, mert egyrést, kifogytam a mondanivalómból, másrészt a szemem csukódik le az álmosságtól. 

De. Egy kis zene nélkül sem hagyhatlak benneteket :)) 

Hm.. legyen valami jó. 

Bájfornáv. 

Luluka.. (igen, két ponttal a végén.) 

Buenos Noches.