2011. november 7., hétfő

VII.


Aloha :) -itt ez most köszönés :DD

Huhh, egész jó kis nap volt, töri TZ első fele kipipálva. Tustátok, hogy a principátus egy olyan burkolt egyeduralom, melyben az uralkodó (caesar=császár) a köztársaság politikai intézményein keresztül irányítja az államot? O.o Mert én tudtam... Tegnap este. Meg most. A kettő között lévő időpontra valahogy huss, elszállt :)


Na, ez a rész már kezd alakulni, hajtani a nagybetűs Főszál felé (azért már túl jó vagyok, hogy 6 részen át semmi nem derül ki, tudomén^^)-se.

Nos, zenécske... Elnézelődtem a gépemen és megtaláltam a zegyik nyári esteunatkozós művecském egy Nickelback számhoz tisztelegve természetesen, és ezt ki is pittyentem ide, a számmal együtt, ami msot a See you at the show ♥

A képecskét a Tovább utánra tettem be, hogy nézzen ki valahogy :) 
Luluka..







- Nem megyünk ki a kertbe? Feltehetnénk a függőágyat, az legalább nem vizes.
- Jó ötlet. -mondta Jared mosolyogva. Én kimentem a kertbe, ő utánam, és közösen feltettük a színes függőágyat két fa törzsére felakasztva, és belehuppantunk. Vagyis Jared belehuppant és magával rántott engem is. szóval most ő feküdt a függőágyon én meg rajta. Az finoman himbálózott, amitől általában hányingerem van. De nem ma! Most Jared mellkasára hajtottam a fejem, ő pedig átölelt, és agy feküdtünk a kis függőágyban, közben beszélgettünk. Megint csak értelmetlen dolgokról. Majd maikor kifogytunk a témákból, ő felkönyökölt, és finoman megcsókolt. Olyan édesen! Én pedig átöleltem és teljes odaadással visszacsókoltam. Aztán ő is átölelt, így már fekve csókolóztunk a függőágyban. Nem érdekel,t ki láthat meg. Nem érdekelt, hogy a szomszéd bácsi előszeretettel locsolja a virágokat és közben bámészkodik. Kit érdekel? Engem csak ő érdekel, aki most alattam fekszik, és a hátamat simogatja. Aki most olyan édesen csókolt. Aztán ő felült, a keze a derekamra csúszott. Ott ültünk immáron, az ő keze a derekamon, az enyém pedig a nyakán. És csak ölelkeztünk, csókolóztunk. Annyira boldog voltam. Annyira könnyű volt vele önmagam adni.
Furcsa, hogy két napja még csak barátok voltunk, hülyéskedtünk, beszélgettünk. Most pedig itt fekszünk, és smárolunk.
Egész délután ott feküdtünk a függőágyban,beszélgettünk, mint a barátok, és csókolóztunk mint a szerelmespárok. Aztán már hét óra fele hideg lett ott feküdni, így bementünk. Felmentünk a szobámba, én beüzemeltem a DVD-lejátszómat, és felkuporodtam az ágyra Jared mellé.
- Biztos, hogy jó ez a film?- kérdeztem.
- biztos, én nagyon szeretem. De ha neked nem tetszik, akkor nem kell néznünk. Szólj, és kivesszük. -mondta mosolyogva. Legszívesebben azt mondtam volna, hogy nem tetszik, vegyük ki. De hát tetszett, izgalmas volt, így végignéztem, miközben az ágyamon feküdtünk összebújva.
A film végére már majdnem elaludtam, nem is emlékszem, mi lett a két főszereplővel. Biztos összejöttek, mint mindig. Jared olyan izgalmas fejjel nézte végig, mintha még sosem látta volna. Pedig látta. Mindegy, én is vagyok így filmekkel.
- Rendeljünk valami kaját? -mondtam, arra eszmélve, hogy megéheztem délután.
- Aha, már farkas éhes vagyok.- értett velem egyet Jared, majd közös megegyezésre betárcsázta a kedvenc pizzázója számát, és rendelt egy extranasgy sajtos pizzát. A kedvencemet. Kisvártatva már csengetett is az ajtón az idegesen mosolygó futár srác. Átvettük a pizzát, és beültünk a kanapéra megenni. Közben azon röhögtünk, hogy szegény srácnak biztos nagyon kellett már pisilnie, azért vágott ilyen fájdalmas fejet. Vagy nem. Szegény, lehet, hogy alapból ilyen az arc szerkezete...
Miután megettük a pizzát, elkezdtünk nézni valami idióta tehetségkutató show-t a tévében, a kanapén ülve. Egyikünket sem érdekelte annyira, de jókat lehetett röhögni a szerencsétlen, hanggal nem büszkélkedő egyéneken. Kiparodizáltuk őket és majd' megfulladtunk a röhögéstől.Nem mintha nekem jobb hangom lett volna.
Amikor vége lett a műsornak, lekapcsoltuk a villanyt, és csak a kis hangulatvilágítás maradt, ami mellett egyik éjszaka anyu halálra rémisztett. Majd visszaültem a kanapéra Jared mellé. Ő magához húzott és finoman megcsókolt. Majd egyre  hevesebben. Aztán finoman lefeküdt a hátára és magára húzott. Majd megfordult, így ő került fölém, közben majdnem leestünk a kanapéról.
Jared ajkai egyszer csak eltűntek az enyémről, és a nyakamat kezdte csókolgatni. Aztán a keze betévedt a pólóm alá és megint a derekamon volt . Az enyém a mellkasára csúszott és elkezdtem szétgombolni az ingét. Ő is besegített, és pár másodperc múlva a kockás ruhadarab már a földön volt. Aztán kicsit felült, a keze a derekamon volt, és elkezdte felfelé húzni a pólóm. Én csak néztem őt, és hagytam.
Majd amikor már mindkettőnkről lekerült a felső, ismét csókolózni kezdtünk. Olyan jól éreztem magam, mint még soha. Jared a derekamat simogatta, én pedig az ő hátát, miközben egyre közelebb húztam magamhoz a srácot. Ő pedig örömmel jött egyre közelebb hozzám. Éreztem, hogy szeret. Éreztem, hogy fontos vagyok neki. És ő is fontos volt nekem. Nagyon fontos.

Reggel a kanapén keltem. Kényelmetlenül aludtam, de mégis kényelmesen. A nap besütött a függönyön át is, így jól láttam, hogy Jared félmeztelen... és rajtam is csak melltartó volt, meg a farmerem ugye. A srác még aludt, én pedig rajta feküdtem. Hirtelen eszembe jutott a tegnap este. Tökéletes volt.
Amint ezen gondolkodtam, magassarkú cipők kopogását hallottam a verandáról, majd egy határozott csengetést az ajtón. Jareddel felpattantunk, én villámgyorsan felkaptam a pólómat és ajtót nyitottam. Caroline állt ott, teljes parti cuccban, ami neki csak egy laza hétköznapi kis szerkó volt.
- Szia Abby! Ugye nem zavarok? -mondta mosolyogva ilyen "úgysincs semmi dolgod" mosollyal, és betipegett, az én legnagyobb tiltakozásom ellenére is. Bent Jared éppen az utolsó gombokat gombolta össze az ingén, és a haja is kócos volt.
- Helóóó. - mondta zavartan Jared a meglepett, kicsit csalódottnak tűnő Caroline-nak, aki amúgy nem nagyon zavartatta magát.
- Öhm... Szia Jared! Rég láttalak. - mosolygott a szőkeség-  Bocsi a zavarásért, de.. Abby, beszélnünk kell! -tipegett a szobám felé az én drága öribarisoseharim.
- Remek. Figyelj, ha fél órán belül nem jövök le, akkor gyere utánam! -mondtam halkan Jarednek, majd odamentem hozzá, hogy megcsókoljam. Gyorsan, nehogy Caroline visszanézzen, mit művelünk mi.
- Szóóóval... Ez cikibb lesz, mint gondoltam. Nem gondoltam, hogy ciki lesz... de most már az.
- Na, mi az? -faggattam nem túl nagy érdeklődést mutatva, a megvetetlen ágyon ülő csajszikát.
- Szóval, az a nagy helyzet drága egyetlen Abby-m, hogy csak dumcsizni akartam veled.. és a fő téma az alsó szinten lévő srác lett volna. -Erre nem mondtam semmit, ezért Caroline nagy levegőt vett, és folytatta: - Szóval... Tudod, elég helyes srác. És nagyon bejön nekem. És arról akartam veled beszélni, hogy hogy szerezzem meg. De már értelmét vesztette a dolog.
- Ó, Care... ne haragudj... ha tudtam volna én... - én ugyanúgy barátkozok Jareddel és összejövök vele, tettem hozzá gondolatban.
- Nem, ne is mondj ilyet! Tök aranyosak vagytok így együtt, és örülök nektek. -na, annak ellenére, hogy nagyon jó színész nőnek vallja magát, az én drága öribarisoseharim rémesen játszotta, hogy nem csalódott, és nem kaparná ki a szemem a fél méteres műkörmével...
- Akkor jó, nincs harag ugye?
- Nem, dehogy. Ő is csak egy srác, tudod.- ezt annyira furcsán mondta. Mintha nem gondolná komolyan. Pedig neki minden srác "csak egy srác". - Szóval, ha már itt tartunk.. nagyon megzavartalak titeket?
- Erről most nem szeretnék beszélni, ha nem baj.
- Szóval igen. Értem én.
- Nem! Semmi olyan nem történt, amire gondolsz. -mentegetőztem.
- Akkor miért van rajtad fordítva a póló? - A Francokat!!! Holnapra tuti az egész ismertségi köröm erről fog csámcsogni. Főleg arról a verzióról, amit Caroline fog mesélni, miszerint mi meztelenül csókolóztunk a konyhában, amikor ő belépett a nyitott ajtón. Remek lesz, igazán.
- nos Caroline... öhm... szerintem menned kéne. -mondtam cseppecskét idegesen. Legszívesebben a hajánál fogva cibáltam volna le az emeletről ezt a platina szőke ribikét. De nem tehettem. hogy miért nem? Nem tudom. De nem ment.
- Oké... de akkor nincs hari ugye? Ja, és ha szakítasz Jareddel, akkor stipistopi! Kéne nekem. - amikor ezt mondta, már az ajtóban állt. Visszahajolt, és intett Jarednek, mintha ismerné. Furcsaaa. De most az ami jobban érdekel ennél.
- Arról ne is álmodj drágaságom! - csúszott ki a számon, már idegességemben, és az egyre vörösödő fejű lányra csaptam az ajtót.
- Ez meg mi volt? -jött a hátam mögé Jared, és kisimította a hajamat a nyakamból.
Elmeséltem neki, hogy Caroline rá akart hajtani, és hogy most majd rákapcsol a pletykára, és, hogy miket mondott.
- Miért nem bír már békén hagyni? - borult ki.
- Békén hagyni?
- Az ilyen csajok mindig csak rám akarnak hajtani.
- Azért ne szállj el magadtól drágaságom- röhögtem.
- nyugi, nem fogok. De te is tudd, hogy ő aztán bosszúhadjáratot fog indítani ellened.
- Nem érdekel, ki mit gondol rólam, akik számítanak, azok tudják, hogy Caroline egy mocskos pletykacica. Aki meg nem számít, az higyjen amit akar.
- Igazad van, Abby. -mondta, majd megfogta alulról az állam, lassan felemelte a fejem, és gyengéden megcsókolt. Aztán hosszan, romantikusan a szemembe nézett, majd hirtelen a hátára kapott, és kirohant velem a kertbe. Bedobott a még mindig a fán lógó függőágyba, és mint valami őrült, lökni kezdett. Sipítoztam, és röhögtem egyszerre. Aztán egyszer egy jól irányzott mozdulattal, amikor már lassult az új hintám, letettem a lábamat a vizes fűbe, és kipattantam. Ez nem a legjobb ötlet volt, mert megszédültem, és Jarednek kellett elkapnia, aki könnyen felemelt és beletett a függőágyba. Most nem lökte meg megint, hanem úgy fektetett le, hogy a fejem az ölében legyen.
- Ezt még visszakapod! -fenyegettem meg halkan, de halálosan.
- Na, azt megnézném. -mondta, majd felemelte a fejemet, ő lehajolt hozzám, és megcsókolt. Úgy, mint tegnap este a kanapén. Én felültem, az ölébe, és a nyaka köré fontam a karom.
- Szerinted Caroline nagyon ki van rám akadva? -kérdeztem. Nem ide tartozik, és volt jobb dolgom is, de ez foglalkoztatott egy kicsit.
- Őszintén? Igen. Még őszintébben? Nem nagyon érdekel. Addig, amíg nem csinál valamit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése